Karàcsony a lànyokkal
Ash and Kay 2004.12.26. 15:56
Karàcsony és szokàsai!

Ashley kedvenc ünnepe a Karàcsony!hàt az a sok ajàndék de valojàban mi is a karàcsony lényege?Kisjézuska születik....
Ugye mindenki nagyon szereti a Karàcsonyi ünnepeket mert olyankor sok ajàndékot kapnak de az igazi Karàcsony Kisjézus születését elemzi!
Karàcsony és szokàsai:
Hogyan keletkezett karácsony ünnepe?
A kereszténység korai éveiben a hívők közössége január 6-án ünnepelte az év legszebb napját, az Üdvözítő keresztelőjét. Sokakban azonban élt még a régi pogány hit. December 25-én ezt különösen tapasztalhatták azok, akik Jézus tanításait terjesztették a Római Birodalomban. Ez volt az a nap, amelyen egykor az egyiptomiak, a szírek, a perzsák, a görögök, a rómaiak ünnepelték fény- és napistenük születését. E napon mindenütt áldozati ünnepeket tartottak, mert az emberek nem tudták olyan gyorsan elfeledni ősi szokásaikat, még akkor sem, amikor már a keresztény hithez csatlakoztak.
Jézus Krisztus születésének senki sem ismerte pontosan. De tudták, hogy az Üdvözítő a “ világ világosságának” is mondta magát. Miért ne ünnepeljék hát a fény napján a születésnapját? Miért ne avassák december 25-e pogány ünnepét keresztény ünneppé?
Így történt, hogy a Krisztus utáni IV. századtól már december 24-én kezdték ünnepelni a karácsony előestéjét, a szentestét, és az év legsötétebb, legnehezebb időszakát az élet kezdetének és a szeretetnek a sugárzó ünnepévé emelték.
Babona azonban maradt fenn ezzel a nappal kapcsolatosan. Ma is akadnak, akik azt hiszik, hogy a jámbor szemek előtt a szentestén feltárul egy olyan világ, amelyben megnyílik a hegyek drágakőpompája, előragyognak az elsüllyedt városok és a várak falai, a tengerekből pedig felhangzik az elsüllyedt harangok zengése. A bűntelenek megértik ezen az éjszakán az álltatok beszédét, és kimenthetik a szegény bűnös lelket a tisztítótűzből.

Advent története
Azokban az időkben, amikor még boszorkányokban, varázslókban, gonosz lelkekben és mindenféle régi istenben hittek az emberek, azokból az időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették.
A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú - vagy a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen "szent " koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. Csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. De csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború idején protestáns vidékeken már minden családnál kigyulladtak az adventi koszorúk, de csak századunk ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja az ősi szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, de a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.
karácsonyi ünnepet jelző szó eredete, jelentése
A tél legnagyobb ünnepe minden nyelven saját nevet kapott, amely hűen tükrözi, hogy a szót használó népek milyen jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek. A magyar karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben szereplő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre, tehát naptári eredetű csakúgy, mint a lengyel kolenda vagy az orosz koljáda, ami karácsonyi éneket jelent.
Az angol Christmas Krisztus nevére utal. A német Weihnacht és a holland kertsmisse pedig szent éjt jelent, tehát e szavak egyházi eredetűek. A latin Natalis (születés) szóból ered a francia noel, az olasz natale, a spanyol navidad és a walesi nadoling szavak mindegyike. Létezik még a karácsony megnevezésére a skandináv Jul szó, és ennek óangol változata, a Yule. Pontosan nem tudni mit jelentett eredetileg, valószínűleg a télnek azt a szakaszát, amelyet ma is a téli ünnepi időszaknak tekintünk.

Miért December 24?
Az év vége és ezzel az újév kezdete már ősidők óta szinte minden nép számára búcsúzással és ünnepléssel telik. Az óév eredményeire emlékezve és a jövőt tervezve ünnepléssel léptek át az újesztendőbe. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével, a csillagászati újév kezdetével. A régi időkben az újév kezdete nem január 1., hanem december 25. környéke volt. A különböző időszámítások alapjául a természet megfigyelése szolgált.
A nappalok hosszabbodása, a rügyfakasztó tavasz közeledte az emberek számára nagy öröm volt, hisz téli tartalékaik csökkenése után várták, hogy a nap életet adó sugarai ismét friss táplálékforráshoz juttassa őket. A csillagászatot nemigen ismerték, így hát mindig nagyon várták, hogy vajon eljő-e ismét a hosszú meleg napok és a rövid, langyos éjszakák ideje. Ezeknek a megfigyeléseknek az alapján az újév kezdetét akkoriban a nap visszatérésének az időszakára tették. A régi Rómában például az újév kezdetét március eleje, a tavasz érkezése jelentette. Később a Calendae Ianuariae, vagyis január 1. lett az év kezdőnapja, melyet a Gergely-féle naptár elkészítésénél is figyelembe vettek, és a mai napig szerte a világon ezt tekintik az újév kezdetének.
Az időjárás változásait az emberek régebben az istenek tetteinek tekintették. Úgy gondolták, a megfelelő tisztelet megadásával, áldozatok emelésével az eljövendő újesztendő termékenyebb és gondtalanabb lesz. A rómaiak az újév eljövetelét egy több napig tartó ünnepléssel, a szaturnáliával köszöntötték. Ez a farsangi ünnepség a szeretet jegyében telt, megajándékozták egymást és a rabszolgákat is.
A nappalok hosszabbodását a Nap istenének, Mithrásznak születésével azonosították. Mithrász tisztelete perzsa eredetű volt, a római katonák hozták először hírét Rómába és a provinciákba, tehát Pannóniába is. A kereszténység kialakulásakor december 25-ét, a Legyőzhetetlen Nap születése napjának tekintették. Ez az isten barlangban született, ami egyben istálló is volt, és születésekor pásztorok vették körül. A kereszténység más vallások szokásaiból is sokat átvett, így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is bevonta a keresztény vallás ünnepkörébe, a kereszténység legjelentősebb alakjának Jézusnak a születése napját téve erre a napra.
A karácsony, manapság már az egész világon szinte ugyanazt jelenti: az emberek békében, szeretetben ünneplik a kis Jézus születését.

|